 Kulcsszókutatás - 2. rész [3:35m]: Play Now
A kulcsszókutatás sorozat első részében leírtam, elmondtam a módszer lényegét. Keressünk olyan, a témánkhoz kapcsolódó kulcsszavakat, amelyekre viszonylag sokan keresnek és alacsony a konkurrencia.
De milyen eszközzel keressünk kulcsszavakat?
A válasz szinte magától értetődik. Forduljunk a Google-hoz! Hisz neki van a legtöbb információja és tapasztalata a témában. És, ha valamiről nem ad elég infót a Google, akkor kérdezzük meg a Yahoot.
De válasszuk szét a keresletet és a kínálatot egymástól, mert különböző eszközökkel kell megvizsgálnunk a két oldalt. Először nézzük meg a keresletet.
Azt, hogy milyen kulcsszavakra keresnek az emberek, a legkönnyebben a Google kulcsszóválasztó eszközével vizsgálhatjuk. Az eszközt elvileg arra találták ki, hogy a fizetett hirdetésekhez keressünk kulcsszavakat. De nem csak erre jó.
Állítsuk be a nyelvi és területi célzást. Ha magyar témában keresünk, akkor legyen magyar és Magyarország. Én most – szinte találomra – beírtam a kerti tó kifejezést. Két listát kaptam. Az első listában a kerti tó kulcsszó valamilyen sorrendben szerepel, a második lista a kapcsolódó, releváns kulcsszavak listája. Először nézzük az első listának egy részét:

Ha magyar nyelven keresünk, és nem valami angolból átvett, hanem rendes magyar szóra, akkor nyugodtan vizsgáljuk globális havi keresési forgalom oszlopot. Látszik, hogy a kerti tó szóra keresnek sokan, a kerti tó építés kulcsszóra más sokkal kevesebben (decemberben főleg). A havi 1000 keresés azt jelenti ugye, hogy napi 33,3 keresés. Ha ez mind a mienk lenne, akkor az nem is olyan rossz eredmény.
Javaslom, hogy a 400 feletti globális havi kereséssel rendelkező kulcsszavakat tegyük bele egy excell táblába, majd nézzük meg a releváns kulcsszavakat is. Onnan is írjuk ki a táblázatunkba azokat a kulcsszavakat, amelyek szerintünk kapcsolódnak a témához és 400 feletti kereséssel rendelkeznek. Kell az az excell tábla, mert a döntéshez hozzá kell majd tennünk a konkurrencia adatokat is.
Ok, most eljutottunk odáig, hogy van egy kulcsszólistánk néhány tíz kulcsszóval, amelyekre elfogadható mennyiségben keresnek havonta, ezért valószínűleg érdemes velük foglalkoznunk. Ha van türelmünk, akkor a kapcsolódó , nagy keresettségű kulcsszavakra megismételhetjük ugyanezt a procedúrát és bővíthetjük a listánkat.
A követzkező részben megnézzük egyesével az adott kulcsszavakra, hogy mekkora a konkurrenciánk.
 Kulcsszókutatás - 1. rész [1:40m]: Play Now
Az elkövetkező napokban egy sorozatot indítok Kulcsszókutatás címmel, ugyanis ez a legolcsóbb módja annak, hogy releváns látogatókat tudjunk hozni a weboldalunkra. Bloggereknek kifejezetten ajánlom figyelmébe!
A kulcsszókutatás receptje egyszerű, de kevesen vannak, akik jól meg is csinálják.
1. Vegyünk egy blogot bármilyen témában.
2. Keressünk a blogunk témájához kapcsolódó klucsszavakat, amelyekre viszonylag sokan keresnek a Google keresőben. Figyelem, ne a legnagyobb látogatottságú egyszavas kulcsszavakat keressük, hanem a több szóból álló szókapcsolatokat.
3. Elemezzük ezeket a kulcsszavakat. Vizsgáljuk meg, hogy mekkora a konkurrencia, hányan írtak cikket az adott témában, hány weboldalon szerepel a kucsszavunk.
4. Válasszuk ki a legjobb kombinációt. Magas keresettség, alacsony konkurrencia.
5. Írjunk cikket a blogunkra a kulcsszókutatás eredményének megfelelő kulcsszóra optimalizálva.
6. Népszerűsítsük a cikkünket, szerezzünk hozzá minél több linket a webről.
7. Figyeljük az eredményeinket
De hogyan kell csinálni a kulcsszókutatást a gyakorlatban?
Erről fognak szólni a következő cikkek. Azt gondolom, érdemes lesz elolvasni.
 Cirkuszoltunk [1:58m]: Play Now

A hétvégén voltunk a családommal cirkuszban. Alapjában véve nem kedvelem a cirkuszt, de a gyerekeim szeretik, ezért ott voltunk. Egyébként egészen korrekt, színvonalas előadásban volt részünk, tehát nem panaszkodhatom.
Egyvalami viszont nagyon megfogott. Ez pedig a szervezettség volt. Mindig mindenki tudta, hogy mi a dolga, mindig volt egy tartalék ember, és láthatóan minden nagyon olajozottan ment. Pedig nem teljesen így volt, ugyanis az előadás előtti délutánon özönvízszerű eső öntötte el a cirkusz területét és természetesen a sátrat is. Itt-ott azért látszottak a nyomai.
A szünetben állították fel az oroszlános számhoz a ketrecet, majd a szám után le is bontották. Ez a lebontás hihetetlen volt. 4-5 perc alatt szedték le a 3 méter magas 15-20 méter átmérőjű ketrecet. A közönség meg is tapsolta a technikai személyzetet.
És ez a szervezettség úgy volt nagyon jó, hogy közben a szükségesnél egyetlen fővel sem volt több. A bohóc és az énekesnő volt a büfés, az egyik sátorépítő volt a wc-s bácsi, az állatidomárok egymás számában asszisztáltak egymásnak, a hangosításért felelős emberke pedig a popcornt árulta.
Az előadás végén azt kívántam, bárcsak az én vállalkozásom is ilyen magas fokon lenne szervezett, ennyire aprólékosan meg tudnám tervezni a folyamataimat, és minezt a működést az optimális mértékű erőforrással (pénz, idő, munkaerő) le is tudnám vezényelni. Akkor lehetnék én is és az ügyfeleim is igazán elégedett, és ekkor lenne a legmagasabb a profitom is.
 Mi kell weboldalunkhoz? [2:59m]: Play Now
A lejátszás gombra kattintva akár meg is hallgathatja üzenetemet, vagy az mp3 ikonra jobb egérgombbal kattintva le is töltheti azt!
Egy pár szót az alapokról, hogy mire is van szükségünk, ha új weboldalt szeretnénk létrehozni. Igyekeztem közérthetően fogalmazni, ezért a hozzáértőnek némiképp pongyola lett ez a bejegyzés. Ha Ön így látja, akkor ez a bejegyzés nem Önnek szól!
1. Domain: Ez az internetes címe weboldalunknak. Az én a weboldalamon pl.: http://www.hirlevelmarketing.hu. Nem árt, ha a domain nevünk megjegyezhető és utal a tevékenységünkre. Ha új domaint akarunk bejegyeztetni, akkor itt érdemes körülnézni, hogy mi az ami szabad: http://www.domain.hu. Bejegyzési ideje általában 15 nap, fenntartásának átlagos díja évente 2000 Ft.
2. Tárhely: Minden weblap tartalmát el kell helyezni egy számítógépen, ami lehetőleg minél “vastagabb” szállal kapcsolódik az internethez, ahhoz, hogy a weblap forgalmát megfelelő gyorsasággal ki tudja szolgálni. Nem mellékes ezen kívül, hogy ez a számítógép biztonságos legyen, lehetőleg minél kevésbé feltörhető. Ezeket a számítógépeket webszervernek hívjuk, és több weboldal tartalmát szolgálják ki. Ha nem helyezünk el tárhelyünkön több gigabyte méretű videókat, vagy óriási méretű képeket, akkor néhány száz megabyte-os tárhely bőven elegendő. Általában ezek (vagy ilyen) szerverek szolgálják ki a domainhez tartozó levelezést is. Ahhoz, hogy a harmadik pontban szereplő tartalomkezelő rendszerek fussanak a tárhelyünkön feltétlenül szükséges, hogy a tárhelyünk tudja a php-t és a mysql-t. Egy átlagos tárhely átlagos díja általában évi 10eFt körül mozog.
3. Tartalomkezelő: Ahhoz, hogy Ön programozói tudás nélkül tudja tartalommal feltölteni weboldalát, erősen javasolt egy tartalomkezelő rendszer használata. Ezt úgy képzelje el, hogy úgy tud tartalmat tenni a weboldalára, mintha egy szövegszerkesztővel készítene egy dokumentumot. A teljesség igénye nélkül ilyen tartalomkezelők a Joomla a Drupal és a Wordpress. Én a Wordpresst javaslom, aminek pont az egyszerűsége adja a zsenialitását.
4. Hírlevélküldő rendszer: Egy frissen megismert weboldalon nem vásárol szinte senki. Ahhoz, hogy weboldalunk segítsen nekünk termékeink, szolgáltatásaink értékesítésében, feltétlenül arra van szükség, hogy a látogatónk többször találkozzon velünk, vagyis a weboldalunkkal. Ehhez nagyon erős segítség a hírlevél. A hírlevélküldő rendszerek automatizálják a fel- és leiratkozásokat, valamint a levelek kiküldését. Tudásra és árra nagyon széles a skála a hírlevélküldő rendszerek között. Erről még többször fogok szólni.
5. Látogatottsági statisztika. Hogy tudjuk azt, hogy van-e egyáltalán látogató a weboldalunkon, és ha vannak látogatóink, azok mit csinálnak, mit néznek meg, mi érdekli őket, feltétlenül szükséges, hogy üzemeltessünk statisztikai rendszert a weboldalunkon (vagyis a weboldalunk mögött, ugyanis ez normál esetben nem látszik). Erősen javaslom a Google Analytics ingyenes statisztikai rendszer használatát.
|