Cirkuszoltunk

A hétvégén voltunk a családommal cirkuszban. Alapjában véve nem kedvelem a cirkuszt, de a gyerekeim szeretik, ezért ott voltunk. Egyébként egészen korrekt, színvonalas előadásban volt részünk, tehát nem panaszkodhatom.

Egyvalami viszont nagyon megfogott. Ez pedig a szervezettség volt. Mindig mindenki tudta, hogy mi a dolga, mindig volt egy tartalék ember, és láthatóan minden nagyon olajozottan ment. Pedig nem teljesen így volt, ugyanis az előadás előtti délutánon özönvízszerű eső öntötte el a cirkusz területét és természetesen a sátrat is. Itt-ott azért látszottak a nyomai.

A szünetben állították fel az oroszlános számhoz a ketrecet, majd a szám után le is bontották. Ez a lebontás hihetetlen volt. 4-5 perc alatt szedték le a 3 méter magas 15-20 méter átmérőjű ketrecet. A közönség meg is tapsolta a technikai személyzetet.

És ez a szervezettség úgy volt nagyon jó, hogy közben a szükségesnél egyetlen fővel sem volt több. A bohóc és az énekesnő volt a büfés, az egyik sátorépítő volt a wc-s bácsi, az állatidomárok egymás számában asszisztáltak egymásnak, a hangosításért felelős emberke pedig a popcornt árulta.

Az előadás végén azt kívántam, bárcsak az én vállalkozásom is ilyen magas fokon lenne szervezett, ennyire aprólékosan meg tudnám tervezni a folyamataimat, és minezt a működést az optimális mértékű erőforrással (pénz, idő, munkaerő) le is tudnám vezényelni. Akkor lehetnék én is és az ügyfeleim is igazán elégedett, és ekkor lenne a legmagasabb a profitom is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.